A Magyar Tengermellék a történelmi Magyar Királyság tengerparti térségeit jelöli. Az elnevezés alatt a 18-19. században Fiume és környéke volt értendő, és külön közigazgatási egységet képezett ezen a néven (latinul Littorale Ungaricum, horvátul Ugarsko Primorje). Ehhez a területhez nem kapcsolódott a horvát-magyar tengerpart déli része, így Zengg városa, melyek ekkor a katonai határőrvidék részét képezték. 1868, a horvát-magyar kiegyezésé évét követően Fiume városa maradt közvetlenül a Szent Korona alatt, míg a tengermellék többi része Horvát-Szlavónország közigazgatása alá került. A polgári korszakban két vármegye jött létre ezen a területen: Modrus-Fiume (székhelye Ogulin) és Lika-Korbava (székhelye Goszpics). Ez a két tengerparttal rendelkező vármegye magában foglalta a tengerparti sávot szegélyező hegyvidéket is.

A térségben az 1910-es népszámlálás szerint összesen 486.170 lakos élt a két vármegyében (Fiume és kerülete ideszámításával), melyek közül 7.414 volt magyar (a népesség 1,52%-a), amivel a történelmi Magyarország legkevésbé magyarlakta régiója volt a szomszédos Nyugat-Szlavóniával együtt. Ugyanekkor 13.196 fő tudott magyarul (2,71%). Fiumén kívül két további városa volt: Bukkari (másként Szádrév) és Zengg. 

Közigazgatás az első világháború előtt